Pénztárgépszalagok - Technikai részletek

A pénztárgépszalagok fontos jellemzője, hogy Magyarországon BPA-mentes papírból készülnek, amit a gyártók és forgalmazók garantálnak.

A BPA, vagyis a Biszfenol A egy vegyi anyag, amely sok kereskedelmi termékben megtalálható, például műanyag palackokban és higiéniai termékekben.

A BPA-mentes hőpapír használata kötelező, és a termék hátulján fel kell tüntetni a nyomat megőrzési idejét vagy a gyártási időt.

A jogszabály előírja, hogy a termék hátulján szerepeljen a minőségmegőrzési határidő.

Ezért a legtöbb gyártó ugyan eleget tesz a követelménynek - vagyis szerepelnke az információk a termék hátoldalán -, de sajnos legtöbbször olvashatatlanul.

Ennek oka a drága technológia, amely lehetővé teszi a szöveg elhelyezését a szalag hátulján.

Egy bizonyos grammsúly alatt nehéz ilyen szöveget elhelyezni a terméken, de mivel ez csak a magyar piacon elvárt követelmény, és a hozzá szükséges technológia drága, így az árversenyben ezt sokszor figyelmen kívül hagyják.

Amikor ez a jogszabály létrejött, akkor még kétpéldányos nyomatot készítő pénztárgépek és szalagok voltak forgalomban.

Az első példány a vásárlónál maradt, míg a másodikat az értékesítő könyvelésében tárolták. Mindkettő esetében fontos volt, hogy a szalagon lévő információk adózási időtartam alatt jól olvashatóak legyenek.

Amikor a jogszabály létrejött, kétpéldányos nyomatot készítő pénztárgépek és szalagok voltak forgalomban.

Az első példány a vásárlónál maradt, míg a másodikat az értékesítő könyvelésében tárolták. Mindkettő esetében fontos volt, hogy a szalagon lévő információk adózási időtartam alatt jól olvashatóak legyenek.

Mára az elektronikus pénztárgépek korában az értékesítési adatok azonnal a NAV szervereire kerülnek, így a gazdasági események időpontja, összege és érintett felei megkérdőjelezhetetlenek. Az ilyen bizonylatok már csak egy példányban készülnek, amelyet a vásárló kap meg, de a releváns információkat a NAV is azonnal megkapja. A BPA-mentesség továbbra is követelmény, de már főként környezetvédelmi okokból.

A pénztárgépszalagok többféle szélességben kaphatóak, az elektronikus pénztárgépek általában 57 mm szélességű szalagokat használnak.

A szalagok szélessége általában +- 1 mm tűréssel rendelkezik. A tekercs átmérője is fontos paraméter, mivel az befolyásolja a feltekercselhető folyómétert.

Az árversenyben sokszor előfordul, hogy kevesebb folyóméterű papírral kínálják a termékeket, így a vásárlók tudatosan megkárosításra kerülnek.

Fontos a tudatos vásárlás, hogy szakértelem hiányában ne legyünk áldozatai az árversenynek.


A pénztárgép-szalagok anyagának és a rátekercselésre használt magoknak (angolul "core") minősége és mérete is fontos.

Magyarországon főként műanyag magokat használnak, de papír magos termékek is kaphatók, amelyek ugyanúgy betölthetik a funkciójukat.

A magoknak belső és külső átmérője van, mindkettőt milliméterben adják meg, a hossza pedig a szalag szélességének felel meg.

Gyakran a gyártók és forgalmazók nem a valós méreteket tüntetik fel a terméken. A vásárlói döntések gyakran vélelmeken alapulnak, és sokan úgy gondolják, hogy a nagyobb belső átmérőjű műanyag maggal készült szalagok a legjobbak. A leginkább elfogadott műanyag magok belső és külső átmérője 13-15mm és 14-17mm.

A gyártók versengenek egymással, és kevesen tüntetik fel a termék hosszát is. A belső magméret nem befolyásolja jelentősen a terméket, inkább csak a gyártás pontosságát mutatja. A papír a külső méretből indul és feltekercselésre kerül. Ha a gyártó korrekt, az átmérője +-1mm tűréssel követi a feltüntetett értéket.

Azonban a vékonyabb papírok esetében, ahol több fér fel egy adott core-ra és átmérőre, gyakran találkozhatunk megtévesztő trükkökkel.

Sajnos nem ritka, hogy a feltüntetett core méret eltér a valóságtól, a tekercs átmérője nem egyezik meg a hirdetett mérettel (és nem a +-1 mm megengedett eltérésről van szó), vagy a termék valójában kevesebb folyómétert tartalmaz, mint amit a csomagoláson jeleznek.

Azoban sok esetben ezek az adatok hiányoznak, így a vásárló nem is tudja, hogy mit vesz pontosan.


Példa:

Ha két gyártó azonos gramm súlyból készít egy 57x50mm szalagot, de az egyik 15mm, a másik 17mm külső magra tekercseli, akkor a 50mm átmérőnél a 15mm-es mag esetén 35mm átmérőjű papírt kapunk, a 17mm-es mag esetén pedig csak 33mm átmérőjű papírt.

A két különböző méretnél eltérő lesz a feltekercselt papír hossza, márpedig ez a vásárló számára nagyon fontos. Ezért nagyon fontos, hogy a tényleges hossz is feltüntetésre kerüljön.


A hőpapír grammsúlya fontos tényező, mely egykor jellemzően 55 g/m2 volt, és képes volt megőrizni a nyomatot az elvárt időtartamig.

Ma többféle grammsúlyú hőpapír található a piacon, például 55, 52, 48 és Magyarországon akár 42 grammos is. A grammsúly befolyásolja a papír árát és a nyomat minőségét, valamint tartósságát.

A gyártóknak dönteniük kell a termék minősége és ára között.

Egyes gyártók ragaszkodnak a magasabb grammsúlyú papírhoz a minőség és hírnév védelme érdekében.

A vásárlóknak is dönteniük kell az ár és más szempontok alapján.


A 57 mm-es szalagokat mind pénztárgépekben, mind POS terminálokban használják. A választékban 16 féle ilyen szalag található, melyek mindegyike megfelelő a 50 mm-nél kisebb átmérőjű tekercsekhez. A nagyobb mennyiségű nyugtát nyomtató cégeknek érdemes több folyómétert tartalmazó szalagot választani, míg a kevesebb nyugtát nyomtatóknak elegendő lehet a kisebb folyóméterű változat.

A 48 és 55 grammos szalagok egyaránt ajánlottak pénztárgépekhez, de figyeljünk arra, hogy POS terminálokhoz csak a 40 mm-nél kisebb átmérőjű szalagok használata javasolt.

Mi minden termékünk esetében feltüntetjük a folyómétert és a megengedett eltérést is.

Pénztárgépszalagok magas minőségben, alacsony áron →


Hogyan készül a hőpapír? →